sárga pillanat

valakivel beszélgetünk.
különös arca van.
azaz jóformán csak ő beszél.
nagyon érdekes arca van.

mindegy, hány éves,
hány gyermeke van,
vagy, hogy életében
hol véli látni a vonalat.

(a vonal biografikus pillanat,
metszet, esemény a sorban,
ameddig és ahonnan.)

utcán állunk, nyüzsgés,
vibrálnak nevenincs vonalak.

akivel beszélgetünk,
mindegy, milyen haja
vagy hangja van:
az arca, csak az arca van.

már régóta álldogálunk,
vérrög a cirkulációban,
és nevetünk is: lám,
lehet talán ilyen pillanat.

aztán karórájára pillant:
búcsúzóban húz egy sárga vonalat.

 

Megjelent:

Folyó Kortárs Irodalmi folyóirat

 

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s